Nna, csak egy gyors évvégi bejegyzés. A nap nagy része igen nyugisan telt, a saját kis Felixemet abajgattam, előzetesen kapott tanácsok alapján. Jól halad, egyelőre a leírásnak megfelelően néz ki, és már túl vagyok a felén. Már csak pár hét, és kész.

Mivel Hollóapó egész nap nagy titokzatosan magában matatott, én időközben kitöltöttem néhányat a tőle kapott könyv tesztjei közül, és ki nem találná senki, mi jött ki: tanárnak kéne lennem. Vicc! Sose leszek tanár. Nem szeretek kiállni egy csomó ember elé, nem tudnék fegyelmezni, szeretni se szeretnének a diákok, és amúgy is alig várom, hogy elhagyhassam az oktatási rendszert. Nemhogy még abban megöregedni! Mindegy, van még teszt, olyanok is, amik inkább az ember munkaerőpiaci erősségeire világítanak rá, majd kitöltöm azokat.

Délután felé nem bírtam tovább, odamentem Varjúbához, és megkérdeztem, hogy akkor mehetek-e este, vagy mi lesz, mire – nagy kelletlenül azt mondta, mehetek! Úgyhogy most majd mindjárt embert faragok magamból (van egy király mugli szerkóm, amit még sehova nem vettem fel, piros-fekete felső, fekete nadrág, szerintem egyenesen bulira termett), aztán takarodok tizenévesnek lenni!