Szenvedem ostobaságom vészteljes és végzetterhes, de mindenekfelett vérciki következményeit. Természetesen nem bírtam ki, hogy ne nézzek el megint a dobozka felé (még mindig toronymagasan vezetünk, a doboz és a homokórák szerint is, hehehe), és elolvastam újra a Megjegyzéseket,…

Tudom, tudom. Megint egy mondat, ami igazából nem jelent semmit (na jó, azért mégis: „így jutunk fel a csillagokig”). Csak szerettem volna valami hangzatosat írni, tudniillik ma volt az első latin-szakkörös foglalkozás, és én, bár folyamatosan átkoztam magam érte, jelen…

Whoááá! Ilyen ritka flúgos napom, mint a mai, talán évek óta nem volt. Éjjel nem voltam álmos, és nem volt kedvem aludni (tudtam volna, bármikor tudok), úgyhogy jó sokáig hallgattam a zenét. Persze reggel, mikor alig bírtam kinyitni a szemem, rádöbbentem, mekkora ostobaság…